SZOVÁTA ÖNKÉNTESKEDÉS

Hát ez is elérkezett. Szováta. Vegyes érzésekkel vágok neki az útnak. Aki olvasta az előző bejegyzéseimet a gyönyörű óvárossal rendelkező Krakkóról, az tudja, hogy szeretek már két nappal minimum az út előtt bepakolni.

Szeretett édesanyám, miután egy sort nyavalyogtam neki azon, hogy "én nem nyomom ott le, Szovátán a MissPicsa-szájlt, de akkor mégis mibe pakoljak"-műsort, előszedte a szép szovjet időket, na meg pályaudvarokat megélt 20 éves lengyel túrahátizsákját. Tudjátok, azt a fémkeretest. Iszonyú nagy, sok zsebe van, a színe meggypiros. Én meg örültem, mint majom a farkának, hogy akkor most eljátszhatom a nagy turistát. Szóval miután annyi fellépésem, meg dolgom volt a héten, hogy azt se tudtam, hol áll a fejem, a pakolás péntekre maradt. Okulva a lengyel utamból, elindítottam az útlevélkérelmet(természetesen nem érkezett meg időben). Így maradt a jól bevált személyi-igazolvány. Miután az iratokat átnéztem, és egyik sem járt le, kezdődhetett a bepakolás. Előzetes információk alapján Szovátán mindig 5 fokkal hidegebb van, mint itt, Pesten. Két pulcsi, meg két hosszú nadrág máris landolt a földön. Dehát nyár van. Puff, hat-hét póló. És mi van, ha kivételesen meleg lesz? Még néhány top. Ja, nem mondtam volna? Két teljes hétre megyek. Szóval kell a ruhautánpótlás. Három balerina, egy saru, egy tornacipő. Két szoknya, két rövidnadrág. Aztán miután mindezt bepakoltam, jöhettek a többi dolgok. Fogkefe, fogkrém, törölköző, meg a többi apróság. 

Miután ezzel megvoltam már pénteken, mára már csak a válltáska maradt. Kispárna, hiszen este-éjjel utazunk. Váltottam lejt, és most jelenleg nektek írok. Hát eddig nagyjából ennyi.

Holnap érkezem meg Szovátára, 11 kor. Taxiba vágom magam és irány a gyermekotthon. Legalábbis ez a terv. Ha hosszú ideig nem jelentkeznék, akkor a román maffia rabolt el és éppen Románia bűnbarlangjában vagyok. :D